![]() |
![]() |
|
S A J T Ó N Y I L A T K O Z A TA napokban értesültünk arról, hogy Budapest IV. és IX. Kerületi Önkormányzata tömeges kilakoltatásokat tervez végrehajtani a jövő hét végéig. A sietséget az indokolja, hogy jövő hét pénteken, december 1-én veszi kezdetét a (bírósági végrehajtásról szóló) törvény szerinti téli kilakoltatási moratórium. A kerületek ugyanakkor már most is csak a főpolgármester által már korábban (november 15-én) meghirdetett budapesti kilakoltatási moratóriummal szemben hajthatnák végre a kilakoltatásokat. A fenti tervről szóló információkat több, egymástól független forrásból is megerősítették, továbbá ezt látszik igazolni az a két eset is, amelyekkel a Menhely Alapítvány munkatársai kerültek kapcsolatba: A IV. kerületben 2006. november 16-án lakbérhátralék miatt lakoltattak ki a ház előtti utcára egy 58 éves rokkantnyugdíjas férfit, aki korábban sem az önkormányzattól, sem a családsegítő szolgálattól semmiféle segítséget nem kapott. Jelenleg a ház lakói és a területileg illetékes utcai gondozó szolgálat munkatársai próbálnak neki segítséget nyújtani. A IX. kerületben a jövő héten egy középkorú asszonyt - aki két gyermekét egyedül neveli - kívánnak kilakoltatni. A család még a 90-es évek első felében kötött eltartási szerződést, azonban az általuk ápolt idős néni egy éven belül meghalt, így nem váltak jogosulttá a bérleti jogviszony folytatására. A kerület elhelyezésükről nem gondoskodik, így kilakoltatásukat követően a gyerekek és édesanyjuk utcára kerülnének. Információink szerint az önkormányzatok a többi kilakoltatásra ítélt rászoruló számára sem biztosítanak méltányos lakhatási alternatívát, így kilakoltatásuk után ők is hajléktalanná válnának. A tervezett kilakoltatások a probléma megoldása helyett súlyosbítanák azt: tovább csökkentenék a rászorulók lehetőségeit, esélyüket a munkavállalásra, fokoznák kiszolgáltatottságukat, kirekesztettségüket. Súlyos probléma, hogy az ingatlan-végrehajtási eljárásnak jelenleg nem feltétele, hogy megvizsgálják: az érintettek a lakóhely szerinti önkormányzattól valóban megkapták-e mindazokat a támogatásokat, amelyekre jogosultak voltak. A jelenlegi hajléktalanellátó rendszer többnyire nem teszi lehetővé egy család együttes elhelyezését, így a kilakoltatás a család széteséséhez vezethet. A kilakoltatások során előfordul, hogy embertelen módon (és egyúttal a gyermekvédelmi törvény rendelkezésével ellentétesen), kizárólag anyagi okokból állami gondozásba veszik a család gyermekeit. A jelenlegi gyakorlat nem kizárólag a hajléktalanná váló emberek számára káros: a kilakoltatott emberek hajléktalanként (esetleg gyermekek állami gondozottként) való ellátása többe kerül az államnak, mint amennyibe lakhatásuk fenntartása került volna. Kérjük a sajtó képviselőit, hogy a fentiekről tájékoztassák a közvéleményt. 2006. november 23. Az Utca Embere önkéntes hálózat |