Sajtóközlemény

A mai nappal véget ér a végrehajtási törvényben (1994. évi LIII.) meghatározott téli kilakoltatási moratórium, így ismét jogi lehetőség nyílik a rászoruló, díjhátralékos emberek méltányos elhelyezés nélküli kilakoltatására.

Tavaly tavasszal barátainkkal együtt nyílt levélben fordultunk a Köztársaság Elnökéhez, amelyben arra kértük: kezdeményezze, hogy az Országgyűlés foglalja törvénybe a rászoruló emberek méltányos elhelyezés nélküli kilakoltatásának tilalmát. A Köztársaság Elnöke azóta sem reagált kérésünkre, az Országgyűlés pedig ilyen törvényt nem hozott.

A rászoruló emberek kilakoltatása - Ferge Zsuzsa szociológust idézve - a legostobább és legembertelenebb lakásmegoldás. A probléma megoldása helyett ugyanis súlyosbítja azt: tovább csökkenti a rászorulók lehetőségeit, esélyüket a munkavállalásra, fokozza kiszolgáltatottságukat, kirekesztettségüket.

A jelenlegi hajléktalanellátó rendszer többnyire nem teszi lehetővé egy család együttes elhelyezését, így a kilakoltatás a család széteséséhez vezethet. A kilakoltatások során előfordul, hogy embertelen módon (és egyúttal a gyermekvédelmi törvény rendelkezésével ellentétesen), kizárólag anyagi okokból állami gondozásba veszik a család gyermekeit.

A jelenlegi gyakorlat nem kizárólag a hajléktalanná váló emberek számára káros: a kilakoltatott emberek hajléktalanként (esetleg gyermekek állami gondozottként) való ellátása az esetek többségében sokkal többe kerül az államnak, mint amennyibe lakhatásuk fenntartása került volna.

Meggyőződésünk szerint ezek a kilakoltatások sértik a Magyar Köztársaság által az Alkotmányban, valamint az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában elismert szociális jogokat.

Olyan gyakorlat ez, amely ellen mint a szolidaritás és az egyetemes emberi jogok eszméje iránt elkötelezett honpolgároknak határozottan tiltakoznunk kell!

2007. március 1.

lap tetejére