ARCHÍVUM

"A lakhatás nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog!"

Március 3-án, csütörtökön 17:30-as kezdettel a Nyugati téri aluljáróban AzutcaEmbere civil szervezet megemlékezést tart az idei tél több tucat hajléktalan áldozatának emlékére, valamint a lakhatáshoz való jog törvénybe iktatásáért demonstrál, amely azt jeleneti, hogy a társadalom minden tagjának, beleértve a legszegényebbeket is, joga van elvárni a kormánytól azt, hogy legyen figyelemmel a lakásszükségleteire, és hozzon olyan alapvető intézkedéseket, amelyek a lakhatási körülményeik védelméhez és javulásához vezetnek.

Azért gyűltünk ma itt össze, hogy az idei tél hajléktalan áldozataira emlékezzünk.
Azokra, akik egyedül, magányosan fagytak meg az utcán.
Azokra, akik a saját maguk által épített kunyhókban égtek bent.
És arra a több száz hajléktalan embertársunkra, akiket kihűléssel vittek be kórházba és bár túlélték sérüléseiket, de maradandó egészségügyi károsodást szenvedtek, majd újra az utcára kerültek.

Arra kérek mindenkit, 1 perces néma gyásszal emlékezzünk meg az idei tél hajléktalan áldozatairól.

Az ENSZ több nyilatkozata szerint is:
Az emberi szegénység az alapvető emberi jogok hiányát jelzi, ami a hajléktalanok esetében egyértelműen, az emberi jogaik sérülését jelenti.
Hiszen sérül az élethez való joguk és sérül a méltósághoz való joguk.

Ezért is, mi azt mondjuk, hogy a lakhatáshoz való jog szükséges és elengedhetetlen az emberi méltóság megőrzéséhez és a személyiség szabad fejlődéséhez.

Továbbá a lakhatáshoz való jog azt is jelenti, hogy a társadalom minden tagjának, beleértve a LEGSZEGÉNYEBBEKET is, JOGA van ELVÁRNI a mindenkori kormányától, hogy legyen figyelemmel a lakásszükségleteire, és hozzon olyan alapvető intézkedéseket, amelyek ezt biztosítják.

Ma, a legutóbbi hajléktalan számlálásnak köszönhetően kiderült, csak Budapesten mintegy 4000-en töltik szabadég alatt az éjszakát.
Ez is azt bizonyítja számunkra, hogy az állam nem teljesíti ellátási kötelezettségét hajléktalan állampolgáraival szemben.

Hiába adnak át 40 férőhelyes szociális szállókat, ha az oda beszivárgó tolvajok, piti bűnözők és gengszterek lopásainak vannak kiszolgáltatva elesett embertársaink, ráadásul ezen intézmények száma csak mintegy fele a hajléktalanok számának.

A hajléktalanság mértéke mind erkölcsi, mind szociális, mind pedig emberi jogi szempontból elfogadhatatlan és felháborító, és mára már az is világos, hogy nem egyfajta tünet és egyedi elszigetelt esetek együttese, hanem társadalmi probléma, mely már 15 éve kísért bennünket. Mi is szemtanúi vagyunk embertársaink, a rendszerváltás igazi nagy veszteseinek hányatott és kilátástalan életének.

A hajléktalanság az egész társadalmi felépítmény legitimitását kérdőjelezi meg, benne mind a törvényhozókét, mind pedig a döntéshozókét.

Hiszen nem a pénz hiányzik, hanem az akarat.
Egyetlen kormány sem tett megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy polgárainak élethez és emberi méltósághoz való jogát az Alkotmány előírásai szerinti védelemben részesítse.

AUtcaEmbere önkéntesekből álló szervezet azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy felhívja a figyelmet a lakhatáshoz való jog fontosságára és harcoljon érte, hogy azon polgártársaink is emberhez méltó életet élhessenek, akiknek ma csak jogtalanságban, megaláztatásban, nélkülözésben, és félelemben van részük.
Kezdeményezésünk célja egy olyan szolidáris, társadalmi erő megszervezése, mely képes a nyomásgyakorlásra, mely rábírja a döntéshozókat, hogy vállaljnak felelősséget a hajléktalanság megoldásában.
Tisztában vagyunk azzal, hogy mindez nem lehetséges egyik napról a másikra.
Mi már elkezdtük, de még kevesen vagyunk, ezért várunk mindenkit, vasárnap 4 órakor a KASZ Művelődési Házban, VI. kerület Eötvös u. 25a.

Mert "a lakhatás nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog"!